2011. február 25., péntek

Ha érted jön a fekete Volga


Van egy listájuk. Ki tudja, honnan. Te is szerepelsz rajta. Mint igazságügyi szakértő. Ha egyszer igent mondasz, nincs menekvés. De Te örök romantikus vagy, jóhiszemű, lankadatlanul hiszel a Világ megváltásában. Időre becsekkolsz. Szótár, net, spell-checker nincs, oldd meg magad. Órabért fizetnek. 1500 HUF óránként. Egy profinak. Talán kezdő villanyszerelő dolgozik ennyiért feketén, talán, nem egy több egyetemi diplomával rendelkező szakértő. És ezt persze csak a legvégén közlik… Mert felejtsd el, hogy ebben a műfajban bármit is Te diktálsz. Hogy itt valakit is érdekel a Te véleményed. Én nem tudom, mikor közöltem a gázszerelővel vagy a fodrászommal, hogy figyelj, Szerjózsa, szerintem a Te melód ennyit és ennyit ért. Szerintem. Az anyagköltség, na, azt meg oldd meg magad! De Te pufferelsz szakadatlan! Végre elkészülsz, a fejedben közben megannyi kérdés zsong, egyiket sem teheted fel soha senkinek. Ez egy ilyen műfaj, ez egy ilyen világ. És akkor kezdődik a papírozás, mindent legalább három példányban, ezt erre a címre, azt arra a címre. Majdnem annyi idő, mint a munka maga. Átutalásos számla legyen, kápében nem tudnak… Ha 6 ügy volt, akkor 6 darab. Ha 12, akkor 12 darab. Végre kikecmeregsz, elborzadsz, egy világ omlik össze benned, és megesküszöl: ide többet soha! Telnek a napok-hetek-hónapok. Határidőre fizetni? Felejtsd el, elvtársam! Kellemetlen helyzetbe kerülsz miatta? Rá se ránts! Majd megoldod! Majd viseled a terhét, ha Téged marasztalnak el miatta! Újra megesküszöl: soha többet! Oldják meg a havi nettó x-ezres idegennyelvi pótlékból, amit mindennemű ellenszolgáltatás nélkül még mindig kifizet nekik az állam… És megint megcsörren a telefon! Ha nem jössz szépszerével, pöcsétes levélben kirendelnek, meg nem jelenés esetén szankcionálnak. És újra a régi műsor, és megint eszük ágában sincs fizetni. Visszaküldik a számlát. Mégse ez a költséghely szerepeljen rajta! A számla fizetési határideje fél évvel ezelőtt lejárt… Újra meg újra elolvasod a sorokat. A tavalyi évre visszamenőleg? És már nem hiszed, hogy valaha tényleg megfordul a világ.
Kedves Mása, köszönöm kérdésed, jól vagyok! Kövér pelyhekben szakad a hó, kihúzódtak a partra a vadkacsák, a távolban elveszve újra meg újra hallani a sirályok hangját. Itt minden hófehér, az emberek errefelé még egyenes háttal járnak, tisztelik magukat, embertársaikat, munkájukat és a törvényt. De most már azt kérdezem Tőled, mivégre?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése